A klímaváltozás elleni globális fellépések egyik legfontosabb alapjai a helyi tudatos közösségek, és azok cselekvő tagjai – a legnagyobb változások is helyben, kis lépésekkel kezdődnek. A környezettudatos életmódot pedig a sok beszéd helyett leginkább az aktív és offline közösségi munkával, például faültetéssel tudjuk megmutatni a fiataloknak.
A globális környezeti problémamegoldás fontos eleme az erdősítés, az állami és magán erdőterületek növelése, de ez nem feltétlenül civil szervezeti feladat.
Ellenben nagyon fontosnak tartjuk a települési, vagyis belterületi zöldfelület és faállomány növelését, mert ez helyben, olcsón és nagymértékben hat a klímaváltozás ellen, és rengeteg pozitív hatása van, például enyhíti a települési hőhullámokat, csökkenti a stresszt, tisztítja a levegőt.
Ezért az Életfa Környezetvédő Szövetség egy legalább 5 éves program indítását tervezi, aminek eredményeként minimum 100.000 fát ültetünk el Heves megye településein.
A faültetések kezdeményezői és kivitelezői a helyi aktív polgárok, közösségek, cégek, iskolák-óvodák, intézmények lesznek majd, vagyis önkéntes munkában, iskolai közösségi szolgálattal, céges felelősségvállalási programok által kapcsolódhatnak be, változatos formákban. Fát ültethet bármilyen kis csoport, család vagy magánszemély, de egy óvoda, iskola vagy cég is szervezhet kampányt a saját területén vagy más lehetséges helyszínen. Felajánlható lesz ültetési helyszín (önkormányzatok, cégek-intézmények és magánszemélyek), ültetni való fa (faiskolák, erdészetek, önkormányzatok) és önkéntes munka, anyagi támogatás is, ezeket az Életfa Környezetvédő Szövetség és a többi csatlakozó szervezet koordinálja és közvetíti, ezekhez weblap és telefonos applikáció is rendelkezésre fog állni.
Terveink szerint főleg közterületen, települések belterületén ültetnénk, ezzel is hozzájárulva az élhetőbb települési környezet kialakításához, a globális klímaváltozás lakosságot sújtó hatásainak enyhítéséhez. Kisebb részben magánterületen is támogatjuk a faültetéseket.
A faültetéseket közösségi eseményként hirdetjük meg a weblapon és a közösségi médiákban, ezekhez bárki csatlakozhat, vagy munkát, erőforrást ajánlhat fel. A weblap maga kezeli a felajánlott támogatásokat, így a faültetések egyszerre lesznek helyi közösségi szervezésű eseményekké és közösségi támogatások által finanszírozott kampányokká, miközben építik is a közösségeket, kapcsolatokat teremtenek a generációk között és fejlesztik a környezeti tudatosságot.
ALAPOK
Miért jó a faültetés a világnak?
Egyre több helyről megerősíti azt a tudomány, hogy egy globális méretű faültetési kampány az egyik leghatékonyabb megoldás a klímaváltozás lassításához. A tudósok számításai alapján az erdőtelepítés nem egy lehetőség a fellépésre a klímaváltozással szemben, hanem valószínűleg a legjobb lehetőség[1]. A 2030-as EU által megcélzott karbonsemlegességhez pl. Magyarországnak 10-15000 Km2 erdőt kellene telepíteni a következő években.
Bolygónk szárazföldi területén legalább 1,7 milliárd hektárnyi erdősíthető terület van, nem számolva a települések felszínével. Ez az 1.7 milliárd hektár (nagyobb mint Kína és az USA együtt!) a jelenlegi mezőgazdasági termőterületek fenntartása mellett is beültethető, vagyis nem jár szántóföldek átállításával[2].
Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi mezőgazdasági területek elegendőek akár 10 milliárd ember bőséges ellátásához is, ha a nagyüzemi hústermelés és az ipari takarmánytermelő mezőgazdaság arányait csökkentjük. Ehhez a fogyasztási szokásainkat kell „csak” megváltoztatnunk. Nem igazak a globális GMO- és vegyianyaggyárak rémhírei az elfogyó termőterületekről, azok méretével nincs baj, csak a jelenlegi módszereik fenntarthatatlanok, a műtrágya- és vegyszerhasználat mértéke, a talajéletet roncsoló technológiák. Ha a jelenlegi területeken elterjesztjük az új, forgatás nélküli és állandó növénytakarót, mulcsot használó földművelési módszereket vagy például a kendertermelést globálisan támogatjuk a gyapottal szemben, akkor a mezőgazdaság is végre pozitív mérleggel kapcsolódhat a globális CO2 megkötésbe. A mezőgazdaságban is megjelentek a vegyes, erdő-agrár termelési rendszerek, a legelők fásítása stb. de a mi programunk főleg a lakott területekre fókuszál.
A települési, közösségi faültetés olcsó és hatékony módszer, a kampányokba rengeteg ember vonható be, jó példa erre India, ahol egy óra alatt több millió fát ültettek el, sok tízezer önkéntes segítségével.
Miért jó a belterületi faültetés?
A városias települések lakói már most is saját bőrükön érzik a klímaváltozás hatásait, de nem védettek a kistelepülések lakói sem.
A városokban ma divat a térkövezés, a döntéshozók a turizmus és a trendiség érdekében sorban döntenek a „modern”, csupa üveg, fém és kő közterületek létrehozása mellett. Ebben persze „gazdasági” megfontolások is szerepet játszhatnak, hisz egy egyszerű zöld közpark létrehozása nem kerül ennyibe. A csupatérkő területek szinte semmit sem fognak meg az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékból, a nulla vízvisszatartás és az alutervezett csatornák miatt sajnos sok városlakó találkozott már a villámárvizek jelenségével. Az egyre szélsőségesebb csapadékot a megnövelt zöldterületek, a fák és fasorok, valamint a zöldtetők tudják csak hatékonyan megfogni, a csapadékot átengedő burkolatok még igen drágák és hazánkban nem is terjednek jelentős mértékben.
A fák hiánya jóval magasabb hőmérsékleteket jelent nyáron, hidegebbet és több szelet télen, egy fasorral beültetett utcában akár 10-20 fokkal jobb idő is lehet, kedvezőbb a páratartalom, magasabb a levegő negatív ionizáltsága.
A fák látványa bizonyítottan hatékonyan csökkenti a nagyvárosi stresszt, a belterületi fák és zöldterületek pozitív hatással vannak a lakosság mentális állapotára, ami akár gazdaságilag is kifejezhető a munkabírás növekedésében, a betegségek vagy a közlekedési balesetek hiányában.
A kistelepülések esetében is előnnyel jár a sokkal több fasor és belterületi fa, ugyanez a hatás ott is érvényesül, még ha visszafogottabban is. A csapadék visszatartó képesség itt is jelentős.
Itt kell megemlíteni, hogy a külterületi erdősítések, vagyis a kivágott erdőterületek visszaállítása és a plusz erdőtelepítések a hegyvidéki kistelepüléseken jelentkező árvizek megjelenését is jelentősen csökkentenék, egy-egy ilyen árvíz sokszáz milliós kárt okoz az államnak és a magánszemélyeknek, ez a költség enyhíthető vagy meg is szüntethető lenne jelentős erdőterületek létrehozásával.
KIVITELEZÉS
A faültetési program a közösségeké és nem az Életfáé.
Önkéntesek, bevont intézmények és támogatók nélkül nem jutunk sokra, de a közüzemek, önkormányzatok segítő hozzáállása is kell a sikerhez.
A program weblapján bárki jelentkezhet önkéntesnek, szervezőnek, felajánlhat támogatást. A faültetéseket kampányokban, vagyis közösségi eseményekben szervezzük, ezeket nyilvánossá lehet tenni, meg lehet osztani a közösségi médiában. A programhoz bármilyen szervezet, csoport csatlakozhat.
Támogatás
A program akár 0 forintból is lehet sikeres, de nem gyors és hatékony. Nekünk most az a fontos, hogy a lehető legrövidebb idő alatt sok fát ültessünk, és ehhez már forrás kell.
Ezért a faültetést már idén ősszel egy követes adománygyűjtési programmal segítjük, a terveink szerin 200-500 eFt-ot tudunk így gyűjteni. A programot elhelyezzük az adjukossze.hu oldalon, de magán adományokat is várunk és pályázunk.
A csemeték
A kiültetendő fákat meg lehet vásárolni és fel lehet nevelni csemetéből, a programnak nem az a célja, hogy felpörgesse a csemete vagy gyümölcsfa-piacot, hanem hogy olcsón-fenntarthatóan minél több fát ültessünk.
- Erdészeti csemetekertekből hivatalosan 1-5 éves szabadgyökerű vagy konténeres fák vásárolhatók, viszonylag jó áron, jelenleg 30 – 1500 Ft között kortól és mérettől függően. Ezek tovább is nevelhetők, vermelhetők, tárolhatók.
- Régi magyar tájfajta gyümölcsfák értékesítésével már több szervezet is foglalkozik, ezeket 3000-10000 Ft körül lehet megrendelni. Itt számíthatunk a helyi kertbarát körökre is, pl. alanyfajták vásárlásával és helyben oltásával sokat spórolhatunk.
- Kertészeti dísz- és haszonfákat is vásárolhatunk, ezek 10-20 eFt körüli áron mozognak, a legdrágább tétel a csomagban, de hamar eredményt mutat.
- Csemete nevelés házilag. Óvodák, iskolák kiskertjeiben pl. gesztenye, dió, mogyoró stb ültetést lehet tervezni, a gyerekek megfigyelhetik a csírázás és növekedés első éveit, majd a 2-3 éves fát ki lehet ültetni, vagy a végleges helyre magvetés, esetleg oltás-szemzés helyben (gyümölcsfák). Magánszemélyek, támogatók csemetenevelése szakmai felügyelet mellett kiváló alapot adhat a teljes programnak is, persze csak olyan fajoknál és tervezett helyszíneknél, ahol a vírusmentes, hivatalos csemete nem feltétel.
- Gyorsan növő, esetleg tájidegen fajok. Ezeket külön tárgyaljuk, pl. császárfa (+Shan Tong), enyves éger, fehér akác, hibrid nyár stb. A császárfa hibridek a legtöbb fafajhoz képest többszörös széndioxid megkötésre képesek, jó mézelők, takarmányként-biomasszaként hasznosíthatók stb. Az akác szerepe és értékelése is vitatott, de a programban vsz. használható, hibridjei is.
Ültetések
Természet szerint ősszel és tavasszal kell a nagyobb ültetési kampányokat szervezni, de konténeres fákkal a teljes vegetatív időszakban aktív lehet a program.
Ültethet magánszemély, család vagy kisebb-nagyobb csoportok (iskolák-intézmények-cégek)
Csoportok esetében könnyebb az ültetés követése, szakmai felügyelete és ellenőrzése. Az emberek-csoportok bejelentkezhetnek a programba (weblap), beállíthatják az ültetés idejét-helyét, toborozhatnak a saját kampányukba.
Az Életfa és társuló helyi „központok” adják a szakértelmet, tárgyalnak az önkormányzattal, ha szükséges biztosítanak csemetéket, esetleg felügyelik az eseményt (sok önkéntes és helyi szervező kell, intézményvezetők, pedagógusok stb.), kommunikálják az eredményeket.
A teljes ültetési folyamatot számolhatóvá kell tennünk, a weblapon lehetőleg minden ültetésnek nyoma kell legyen, legalább a számláló szintjén, de legjobb esetben az esemény maga fényképekkel jelenik meg a weblapon. Számolnunk kell az elültetett fákat, a résztvevő személyeket, csoportokat és az önkéntes munkaórákat.
Eredmények
A weblap folyamatos naplóként mutatja az elvégzett munkát, amire minden résztvevő büszke lehet majd. A fákat, helyszíneket térképen is jelöljük, szükség esetén fakataszter szinten tudunk információt biztosítani, az önkormányzatoknak átadni.
A kiültetett fákat jelölni kell, a kisebbeket karózni is, a jelölésre egy fenntartható (újrahasznosított vagy környezetbarát) jelölési módszert kell alkalmazni. Így a fák maguk adnak hírt a programról. Ezen kívül persze a teljes programot és az eredményeket is minden szinten és irányba kommunikálni kell
A cél minimum 100.000 fa elültetése a 2024. év végéig, de ez könnyen felülteljesíthető, ha a program önjáróvá válik.
[1] SCIENCE: Thomas W. Crowther és munkatársai: The global tree restoration potential (link)
[2] Guardian: Tree planting 'has mind-blowing potential' to tackle climate crisis (link)