Az utóbbi időben elszaporodtak a faültetési mozgalmak. Tényleg ennyire egyszerű lenne? Meg lehet menteni a Földet csak azzal, ha fákat ültetünk? Persze hogy nem, egy-egy fával nem. De nagyon jó kezdés!
Bolygónk szárazföldi területén legalább 1,7 milliárd hektárnyi erdősíthető terület van, nem számolva a települések felszínével. Ez az 1.7 milliárd hektár (nagyobb mint Kína és az USA együtt!) a jelenlegi mezőgazdasági termőterületek fenntartása mellett is beültethető, vagyis nem jár szántóföldek átállításával.
A 2030-as EU által megcélzott karbonsemlegességhez pl. Magyarországnak 10-15000 Km2 erdőt kellene telepíteni a következő években. Ez másfélmillió hektár, a jelenlegi erdőterületeink 60%-a, vagyis majdnem meg kellene kettőznünk az erdőterületeinket 2050-ig, de inkább 2030-ig. Nem semmi, ugye? Nem csak úgy ültetgetnünk kell, ide-oda, hanem ahová csak lehet, egyetlen fő célból, a minél nagyobb CO2 megkötés érdekében. Ezért kell nyomást gyakorolnunk az önkormányzatokra, a kormányra, legyen minden egyes embernek alapérték a faültetés, és a meglévő fáink védelme. A mozgalom megerősödésével együtt fog járni az állami hozzáállás iránya és a hozzájárulás mértéke is, de az érintett önkormányzatok véleménye is megváltozik. De emiatt támogatjuk például a nemzeti kendergazdaság fejlesztését, a kender a legtöbb széndioxidot tudja megkötni egy év alatt a nálunk termeszthető növények közül, és rengeteg mindenre felhasználható, csak a "reklámja" rossz. Ráadásul ha kenderből lenne a papír, a ruha, pozdorja stb. sokkal kevesebb fát kellene kivágni, a kenderrel nagyjából minden (is :-) helyettesíthető, amit ma fával oldunk meg.
MIÉRT JÓ A BELTERÜLETI FAÜLTETÉS?
A városias települések lakói már most is saját bőrükön érzik a klímaváltozás hatásait, de nem védettek a kistelepülések lakói sem. Folyamatosan szaporodnak a mesterséges, térkővel vagy más, csapadékot nem áteresztő burkolattal ellátott terek, bár bizonyított, hogy az egyre szélsőségesebb csapadékot a megnövelt zöldterületek, a fák és fasorok, valamint a zöldtetők tudják csak hatékonyan megfogni.
A fák hiánya jóval magasabb hőmérsékleteket jelent nyáron, hidegebbet és több szelet télen, egy fasorral beültetett utcában akár 10-20 fokkal jobb idő is lehet, kedvezőbb a páratartalom, magasabb a levegő negatív ionizáltsága.
A fák látványa bizonyítottan hatékonyan csökkenti a nagyvárosi stresszt, a belterületi fák és zöldterületek pozitív hatással vannak a lakosság mentális állapotára, ami akár gazdaságilag is kifejezhető a munkabírás növekedésében, a betegségek vagy a közlekedési balesetek hiányában.
A betonnal, térkővel borított közterek helyett mindenütt fákat, zölddel befuttatott tetőket és falakat kell létrehozni. Egyet kell értenünk a méhlegelők létrehozásával is, a monokúltúrás, csak öntözéssel fenntartható fű helyett gazdag pillangós, évelő és kétszikű növény legyen a fűfélék mellett. Bár nem faültetés, de nagyon jó hatással van a biodiverzitásra.
A FAÜLTETÉSI PROGRAM A KÖZÖSSÉGEKÉ ÉS NEM AZ ÉLETFÁÉ.
Önkéntesek, bevont intézmények és támogatók nélkül nem jutunk sokra, de a közüzemek, önkormányzatok segítő hozzáállása is kell a sikerhez. Ezért a közösségi faültetés a helyi közösségeket is erősíti, tanítja arra, hogy a problémáikat helyben is meg tudják oldani.
